Hahót története
Hahot története Zala megye kézikönyvében , ebből idézünk:

Hoholt alakban. (1356: Haholth; 1456: Hahoth;1466:Hahowt). Hahót léte a bencés apátsággal függ össze. A veszprémi püspökség fennhatósága alá tartozó bencés apátságot Hahold Arnold comes alapította Szent Margit vértanú tiszteletére. Az apátság virágzásának idejéből való a hazai kódexmásolatok közül kiemelkedő értékű Hahóti-kódex. Korát tekintve a második írott és fellelt Magyarországon. Salamon király idejében írhatták. A zágrábi érseki levéltárban van a 111 lapból álló mű 1094 óta.
A monostort a Hahót nemzetség tagjai alapították 1234 előtt.
A 20. század hatvanas éveiben földrajzi neveit felgyűjtötték. Itt olvashatunk a Sárkány-szigetről, ahol a település híres egykori vára állt.
Révai nagy lexikonából megtudhatjuk, hogy 1910-ben 2228, 1920-ban 2362 lakosa volt a falunak.
Zala megye kézikönyvéből tudjuk, hogy 1949-ben 2536 fő volt a lakosság száma.
Az Új magyar lexikonból tudjuk, hogy 1960-ban 2530-an, 1970-ben 2270-en lakták a falut. A Magyar nagylexikon szerint 1990-ben 1436 fő volt a falu lakossága, 2001-ben pedig 1254 lakosa volt Hahótnak.
1996 októberében zárult annak a falutörténetnek az adatgyűjtése, mely a Ki kicsoda Zala megyében? címet viseli. Ez az összefoglaló jól összegzi az addig megjelent ismereteket Hahótról.
1998. március 31-én zárult annak az összefoglalónak az adatgyűjtése, mely a Zala megye kézikönyvében jelent meg. Ez a kötet angol nyelvű összefoglalót is közöl. Részletes történeti feldolgozást és nagyon gazdag adattárat olvashat itt az érdeklődő.
A Zala megye kézikönyvében olvasható adatokat jól egészíti ki a 1990-es évek fontosabb adatait (népesség,munkanélküliség,a közigazgatás legfontosabb adatai) és a látnivalókat bemutató területfejlesztési honlap.
A Pannonhát tájpark című kiadvány Magyarország egyik leghosszabb községeként mutatja be Hahótot.